Szabályozás

EU szabályozás

Az Európai Unió válaszul az új pszichoaktív szerek megjelenésére és elterjedésére egy háromlépcsős rendszert dolgozott ki és működtet a tagállamok szakértőinek bevonásával, melynek elemei: az információcsere, a kockázatelemzés és a döntéshozatal. E rendszer működését az Európai Tanács 2005/387/IB (2005. május 10.) Határozata (mely a Tanács egy korábbi, 1997/369/IB (1997. június 17.) Határozatát írja felül) szabályozza. A háromlépcsős rendszer első eleme, az információcsere a Korai jelzőrendszer (Early Warning System – EWS) hálózatán keresztül valósul meg.

Magyar szabályozás

Vonatkozó jogszabályok

Az új pszichoaktív szerek szabályozására életre hívott ún. C jegyzék 2012. április 3-án lépett hatályba, de 2015 óta külön jogszabály (55/2014 EMMI rendelet) tartalmazza. Az új szabályozás négy jogszabályon nyugszik:

  • 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról(a törvény új pszichoaktív szereket érintő módosítása 2012. március 1-én lépett hatályba) (továbbiakban Gyógyszertörvény);
  • 66/2012. Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról (mely hatályon kívül helyezte a 142/2004. Korm rendeletet) (az új Korm. rendelet 2012. április 3-án lépett hatályba);
  • 55/2014. EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról(mely 2015. január 1-jén lépett hatályba);
  • 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről „Új Pszichoaktív anyaggal visszaélés” című szakasza (184.§, 184/A-D.§) (az új Btk. 2013. július 1-én lépett hatályba).

Mi számít új pszichoaktív szernek?

A Gyógyszertörvény (§1/37) megteremti az “új pszichoaktív szer” definícióját, mely alatt olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyagokat vagy vegyületcsoportokat ért, amelyek a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmasak a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthetnek a közegészségügyre, mint a kábítószer vagy pszichotróp listákon szereplő anyagok, és erre tekintettel azokat a Kormány rendeletében ilyen anyaggá minősítette.

Az új pszichoaktív anyagok jegyzékét az 55/2014. EMMI rendelet tartalmazza, mely egyszerre alkalmazza az egyedi listás és a generikus megközelítést (egyedi vegyületeket és vegyületcsoportokat egyaránt tartalmaz).

Az új pszichoaktív anyagok jegyzékére kerülés

A Gyógyszertörvény (§15/B-F szakasza) fekteti le az új szabályozás kereteit, míg a 66/2012 Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) határozza meg az új pszichoaktív anyagok bejelentésével, előzetes szakmai értékelésével, listára vételével és kockázatértékelésével kapcsolatos folyamatokat és felelősöket.

A Gyógyszertörvény és a Korm. rendelet értelmében, amennyiben egy anyagról az EMCDDA a 2005/387/IB tanácsi határozat alapján értesítést küld, vagy hazai szerv bejelentést tesz, azt az Országos Addiktológiai Centrum (OAC) egy előzetes szakmai értékelésnek veti alá annak eldöntésére, listára vehető-e az adott anyag. Ahhoz, hogy egy anyag az 55/2014 EMMI rendelet jegyzékére kerüljön az előzetes szakmai értékelés során igazolni kell, hogy magyar hatóságok, szakértői intézmények előtt nem ismert olyan adat:

  • amely az értesítésben megjelölt anyag gyógyászati felhasználására utalna, és
  • amely kizárja, hogy az anyag hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a kábítószer és pszichotróp listákon szereplő anyagok.

Kockázatértékelés

Az új pszichoaktív anyagok jegyzékén szereplő egyedi vegyületeket a jegyzékre vételüktől számított egy éven belül kockázatértékelésnek kell alávetni. A kockázatértékelés eredményétől függően a vegyületet pszichotróp listára (az 1998. évi XXV. tv. valamely jegyzékére) vagy a Korm. rendelet új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló miniszteri rendeletből áthelyezett anyagok jegyzékére („D” lista) kell áthelyezni.

Amennyiben az 1 éven belüli kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése további 1 évre meghosszabbítható. Ha a kockázatértékelés eredményeképp nem állapítják meg a pszichotróp listára vétel feltételeinek való megfelelést, az anyag az új pszichoaktív szerek listáján marad. Kétévente felülvizsgálatot kell tartani a szer tekintetében, és amennyiben új információ alapján a lehetőség fennáll, pszichotróp listára kell venni.

A kockázatértékelési kötelezettség nem alkalmazandó vegyületcsoportok esetén, melyek mindaddig az új pszichoaktív anyagok jegyzékén maradnak, amíg legalább egy, a vegyületcsoporthoz tartozó anyag teljesíti az előzetes szakmai értékelés feltételeit.

Új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogszabály szerinti tevékenységek kizárólag érvényes, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély birtokában végezhetők.

 

szabalyozas

Büntetőjogi következmények

Az új Btk. bővült az „Új Pszichoaktív anyaggal visszaélés” című szakasszal (184.§, 184/A-D.§), melyben az előző szakaszok struktúráját követve, azonban enyhébb büntetési tételekkel szabályozza a területet. Az új szabályozás minősített esetei lényegében azonosak a kábítószerekre vonatkozóakkal, azonban a jelentős mennyiségre történő elkövetést nem tartalmazza. A privilegizált esetek a csekély mennyiséggel való elkövetésre vonatkoznak, mely mennyiség összes anyag tekintetében 10 gramm. A büntetendő cselekmények között szerepel az új pszichoaktív anyag tartása is, amennyiben a mennyiség meghaladja a csekély mennyiséget.

A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (továbbiakban Szabálysértési törvény) 199/B. szakasza szabályozza azon eseteket, amelyekben a 10 grammot meg nem haladó mennyiségben szerez meg vagy tart valaki új pszichoaktív anyagot. A Szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.